A láb, amelyben sokan elbotlottak
A nyilvánosság természetéről
“Az, hogy az örvény igazán magasba szívja a tárgyakat, elég ritka jelenség, bár vannak olyan felvételek, ahol ez is jól megfigyelhető.” Wikipédia a Tornádóról
László Petra történetét kezdi beborítani a feledés. A migrációs/menekült kérdésben újabb és újabb fejlemények fakítják a teljes sztori már elmúlt részmozzanatait, ezért talán lehet írni kommunikáció szakmai nézőpontból is róla.
Hátha tanulhatunk belőle valamit a nyilvánosságról, a kommunikációról.
A válság
A migrációs/menekült válság elhúzódó válság. Megmozgatta a közbeszédet, gyorsan elfoglalta a nyilvánosságot. A közélet régi, meg nem oldott feszültségei a témán keresztül nagy intenzitással újra feltörtek.
A berobbanó téma a szembenálló felek értékválasztásait képes volt nagyon tisztán megmutatni. Emiatt szinte azonnal megtörtént a vélemények identitássá válása, ez tovább emelte az ügy feszültségtartalmát.
Így a válságban felbukkanó minden újabb mozzanat alkalom volt ennek az identitásnak a megerősítésére. Mindegyik szereplő lehetőséget látott az identitásából fakadó világ- és valóságértelmezés sikerre vitelére.
A hazai közéletben a hatalomból kiszorultak és azok támogatói egy ideje a nemzetközi nyilatkozatokban találják meg a szövetségeseiket.
A láb
A nyilvánosság ebben a különösen érzékennyé vált állapotában lendült az a bizonyos láb.
László Petra lába.
A hazai közvélemény együttérző és a nemzetközi sajtó menekültbefogadáspárti része esszenciális tartalmú szimbólumot látott a meglendült lábban.
Látta benne a menekültek iránti érzéketlenség és sokan közülük a Magyar Kormány gáncsoskodó politikájának a szimbólumát.
Az általunk is megismert történet innentől már a nyilvánosság önkéntlen, ösztönös reakcióinak a következménye.
A történet ami a szemünk előtt zajlott viszont éppen emiatt tanulságos. Hiszen sokat megtanulhattunk a nyilvánosságról, a közvélemény alakulásáról, leckét kaptunk kommunikációból.
Amit láttunk éppen ezért nekünk nem László Petráról szól, hanem magáról a nyilvánosságról.
Annak is nem a normál, napi ügymenetben zajló, hanem extrém működéséről.
Mert krízisben a nyilvánosság mindig extrémen működik.
Másként hogy is kerülhetne egy magyar operatőr lába és az azt elindító szándék a CNN fő hírei közé, európai címlapokra, a nemzetközi média érdeklődésének középpontjába, Paulo Coelho twitter üzenetei közé?
A nyilvánosság
Furcsának tűnhet a párhuzam, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a természet jelenségei időnként találóan leírhatják a nyilvánosságban tapasztaltakat is.
A felvezetett példa is azt mutatja, hogy a nyilvánosság esetenként tornádó természetű.
Megragadja, majd felkapja az adott témát és a benne működő örvény, vákum -amit a téma iránti érdeklődés gerjeszt- a lapok címlapjára emeli az adott személyt és sztoriját.
Ha nagy sztoriról van szó, amely sokakat érdekelhet a határ az egek felé röpítheti a tartalmat.
Tapasztalta ezt már többek között Bill Clinton, Silvio Berlusconi, Dominique Strauss-Khan, Sepp Blatter és most László Petra is.
Mondhatnánk, nagy elődök nyomában.
Amilyen gyorsan kialakultak a vélemények azt is állíthatjuk, hogy ebben az esetben a nyilvánosság által alakított közvélemény statáriális természetű, azonnal ítél.
Azok a jó történetek számára, amelyek könnyű értelmezést kínálnak.
Keresi a jó és a rossz szembenállítását, az egyszerűsítésben érdekelt.
Azért, hogy ezt elvégezhesse felnagyít és mitizál. Idealizálja a jót, démonizálja a rosszat. Így lehetősége van szimbólumként használni személyeket, eseményeket.
Így juthatott el a láblendítéstől a magyar operatőrnő oda, hogy Paulo Coelho a gonoszság szimbólumát lássa benne.
Ebből a szempontból László Petra története a legkevésbé magáról vagy éppen a gáncsoló lábáról szól.
“Elviekben nem is a tornádó emeli fel a tárgyakat (ahogy sokan mondják: "szívja fel"), hanem a tornádó körüli légnyomás nyomja be a tárgyakat a forgószél közepe felé. Ugyanis a tornádó közepén alacsony légnyomás alakul ki és a földi légnyomás ezt próbálja kiegyenlíteni.” Wikipédia a tornádóról
Ezért csak óvatosan a nyilvánosság “tornadói” közelében, mert könnyen behúz minket a “légnyomás”.